Nemrecept

Ma reggel a Nyugatinál voltam, a délutáni utazáshoz vettem meg a jegyet. Természetesen késésben voltam, úgyhogy rohantam, de már befelé menet is feltűnt a néni, aki pamutgombolyagokat árult, de nem figyeltem oda igazán. Ahogy kifelé jöttem, láttam, hogy egy srác megáll, vesz tőle egyet-kettőt. De mentem tovább, siettem. A megállóból fordultam vissza. Egyszerűen meg kellett fordulnom.

A néni vastag kabátban és kendőben állt a melegben, kopott tolikocsiból árulta a fonalat. 250 forintért darabját. Azt mondta, tegnap engedték ki a kórházból, de nincs pénze, már csak a fonalait tudja eladni, még az este kimosta őket. Négy gombolyagot akartam venni, de ő ötöt adott az ezresért. 

Ezt a történetet azért osztom most meg Veled, mert egyszer egy coach azt mondta nekem, ne akarjam megváltani a világot, foglalkozzak a saját környezetemmel, segítsek a körülöttem élőknek. 

Bár Viki és én nem ismerünk Téged személyesen, de a receptjeinkkel, ismeretterjesztő írásainkkal segíteni szeretnénk azoknak, akik cukorbetegek vagy IR-esek, esetleg más okból diétáznak, mert tudjuk, hogy az ember  olykor elveszik az információáradatban, és
ahány orvos, annyi álláspont, gyógyszer és étrend. Ha kérdésed van, elbizonytalanodtál, vagy csak bátorításra van szükséged, keress minket!